Német nyelvű kisiparosok, kereskedők

Német szabók

Pecsétnyomójuk 1764-ból származik. Ekkor még a magyar és a rác szabókkal alkottak közös céhet, majd 1828-ban alapítottak önálló céhet.

Német szűcsök

Keveset tudunk róluk, mert céhes irataik nem maradtak fent. 1835-ben alapítottak önálló céhet.

Német tímárok

1825-ben már működött a tímárcéh. Irataikból tudjuk, hogy külföldön is végezték tanulmányokat. Előkelő, vagyonos polgárok alkották a céhet. Képviselőik közül Felmayer Antal és Gusztáv emelkedtek ki, elismert tímármesterek hírében álltak. A Felmayer-ház még jelenleg is áll a Maros utcában.

Német vargák

1726. március 12-én a tanács engedélyezte öt, Szegeden élő és működő német varga által kérvényezett társaság létrehozását.

Asztalosok

Az asztalosok céhét 1724-ben szervezték újra. 1819-ben magyar faragókkal pereskedtek, ekkor a tanács őket részesítette előnyben és a magyarokat tiltotta el az ablak- és ajtómunkáktól.

Ácsok, kőfaragók, kőművesek

A három iparág művelői együttesen alkották a céhet, de a köfaragók száma elenyésző volt. Ők igen rövid ideig működtek a céhben.

Bognárok, kerékgyártók

1724-ben közös céhlevelet kaptak III. Károlytól. Később a különvált bognárok 1844-ig németül, majd 1867-ig magyarul folytatták jegyzőkönyvük vezetését.

Cipészek

A céh 1724-ben alakult. Nemcsak német tagjai, vagy németül vezetett jegyzőkönyve miatt nevezhető németnek, hanem ez volt az egyetlen, egészen németek által irányított intézmény.  Cipő viselése ekkor a magyar lakosságra nem igazán volt jellemző, inkább csizmát, bocskort hordtak. Azonban az évek során folyamatosan növekedett a cipőviselés népszerűsége.

Csizmadiák

A céh teljesen magyarnak számított, azonban német hatások is érvényesültek; 1792-ben két német taggal is bővült.

Fazekasok

Céhük 1719-ben alakult meg, valamennyi írásuk elveszett.

Gombkötők

A céh 1713-ban önállósult, szabályzatát nem ismerjük.

Kádárok/pintérek

1852-ben váltak külön az aradi céhtől, de céhlevelet sosem kaptak. Az aradi szabályok szerint működtek.

Kalaposok

Már az alapításkor  több német tagja is volt a céhnek, 1815-ben sikerült önállósulniuk. 1849-ig németül vezették a beírókönyvet.

Kékfestők

Kis létszámuk miatt nem alkottak külön céhet,  köténykötőkhöz tartoztak. A kékfestést kimondottan német eredetű iparágnak tekintették.

Kéményseprők

Egyetlen írásuk egy német nyelvű céhlevél, amelyet 1849-ben kaptak.

Kereskedők/kalmárok

Szegeden a kereskedők is céhbe szerveződve folytathatták tevékenységüket.

Késesek

Pecsétjük 1835-ből származik. Tagjai között meghatározó volt a németek létszáma.

Kötélverők

Első céhlevelüket 1743-ban Mária Terézia adományozta König József és Vöber Antal részére. Céhpecsétjük is ebből az évből származik.

Lakatosok, sarkantyú- és puskaművesek

1743-ban kaptak céhlevelet, és kezdték meg a céhmestereik nyilvántartását. 1766-ban Mária Terézia újabb kiváltságlevelet adományozott a részükre.

Mészárosok

1719-ben kaptak céhlevelet, amely 49 cikkelyben, német nyelven határozta meg az alapszabályokat.

Pékek

Jegyzőkönyvük vezetését 1733-ban kezdték meg. Az 1700-as években kivétel nélkül minden mester német volt.

Szíjgyártók, nyergesek, csiszárok

Első szabadalmi levelük 1702-ből származik, amely magyar nyelven íródott. Igyekeztek asszimilálni a német tagságot, és ellenállni a német hatásoknak.

Szűrszabók

1827-ig közös céhet alkottak a szabókkal. Ebben az évben 49 pontból álló német céhlevelet kaptak és önálló céhet alapítottak.

Takácsok

A mesterek 1817-től míg a legények 1821-től kezdve működtek a német szabályzat nyomán.

Muzsikusok

Céhmintára alakult testület, a tanács céhnek tekintette őket és ellenőrzésükre komisszáriust rendelt ki.