Szegedi német családok
Bohn család
Bohn József tulajdonában volt a Bohn vendéglő a Várfok utca 2-ben. A 20. század első felének neves étterme volt.
Hutter család
1885-től mintegy 60 éven keresztül működött a Hutter és Ferencsevits bor- és sörnagykereskedés. A cég alapítója Hutter József volt, aki társult a szabadkai Ferencsevits Györggyel.. A cég nem csak forgalmazta, hanem palackozta is sört. Több telephelyet is működtettek: a Dugonics tér 2, majd a Dugonics tér 12, végül az Iskola (ma Oskola u.) 18. számok alatt. 1905-körül belépett a cégbe az unokaöcs Hutter Károly is. A város legnagyobb adófizetői közé tartoztak. 1949-ben a vonatkozó törvény értelmében a céget államosították.
A család házasságok révén rokoni kapcsolatba került Vedres Istvánnal, Szeged neves építészével (főmérnökével), Tömörkény István író-múzeumigazgatóval, korábbi nevén Steingassner Istvánnal.
Wagner család
A Wagner család már a 19. században Szegeden élt, vászon-nagykereskedelemmel foglalkoztak. Wagner Ferenc 1891-ben született, a Wagner Ferenc és Fia nevű cég társtulajdonosa volt. 1948-ig a Szegedi Kereskedelmi és Ipar Bank elnöke volt. 1973-ban halt meg. A Klauzál tér 7 szám alatt lévő ház ma Wagner-udvar néven szerepel.
Wéber család
A Bánátban született Wéber Mátyás (felesége Franz Anna) szabómester 1901-ben férfiszabóságot nyitott a Széchenyi tér 5 szám alatt. Négy gyereket nevelt föl, két lányt, Annát és Erzsébetet és két fiút, Gusztávot és az ifjabbik Mátyást. Anna Hevér Béla adóügyi szakemberrel, Erzsébet Thiel Józseffel, a Szeged-Csongrádi Takarék Pénztár cégvezetőjével mkötött házasságot. Gusztáv optika-fotó mesterséget tanult. 1936-ban iparengedélyt kapott Szegeden és édesapja szabóüzlete mellett megnyitotta optika-fotó üzletét . ifj. Mátyás jogi egyetemi tanulmányai alatt kitanulta az optika-fotó mesterséget, az optometriát és a szabómesterséget.
Wirth család
Wirth István írógépműszerész 1926-ban írógépárusító- és javítóüzletet nyitott a Szent György tér 5 szám alatt. Városi képviselő is volt. Két gyereke született, Katalin, aki gyors- és gépírást tanító tanár lett és ifjabb István, aki vegyésznek tanult az egyetemen, de a történelem közbeszólt, tanulmányait nem tudta befejezni. Még ebben az évben (1926-ban) társult Rengey Béla bútorgyárossal. Wirth és Rengey néven közös céget alapítottak, ahol irodabútorokat, többek között a Wirth István által honosított redőnyös szekrényeket, íróasztalokat, összecsukható székeket, asztalokat és a szintén Wirth István által föltalált redőnyös tolltartókat is gyártották. Időközben Wirth István is a Széchenyi tér 5-be helyezte az üzletét, a lakásuk pedig ennek a háznak a második emeletén volt.
Wéber-Wirth család
Dr. (ifj.) Wéber Mátyás 1942-ben feleségül vette Wirth Katát, így a Wéber és Wirth család egyesült, a II. világháború háború azonban szétzúzta a családot. A fiúk, akik katonák voltak, fogságba estek, Mátyást a háború befejezése előtt 2 nappal a szovjet hadsereg fogta el, az észak-uráli hadifogolytáborból 1947 nyarán érkezett haza. Gusztáv nem volt katona, mégis fogságba esett lett, a Kaukázusba vitték, ő csak 1949-ben térhetett haza.
1951-ben a két család három üzletét államosították, mindannyiuk élete megváltozott, a jólét éveit a Rákosi-rendszer szegénysége és megpróbáltatásai követték,aA Kádár-rendszer sem tartogatott sok jót nekik.
Gusztáv fia közgazdász lett, lánya pedagógus, Mátyás fia Péter művészetpedagógus, Kiskati informatikus. A legfiatalabb Wirth István testnevelő tanár. Ma már csak ők képviselik a két családot.